Bíró Ferenc, kötelező olvasmányok

Kötelező olvasmányok,   2010, második félév

Voltaire, Candide (több kiadásban hozzáférhető)

Bessenyei György, Az embernek próbája  (Bessenyei György Összes Művei, Költemények, sajtó alá rendezte Gergye László,  Bp. 1991)

Magyarság, Jámbor szándék (Bessenyei György Összes Művei, Programírások, vitairatok, elmélkedések, sajtó alá rendezte Bíró Ferenc, Bp. 2007)

Csokonai Vitéz Mihály, A méla Tempefői (Csokonai Vitéz Mihály Összes Művei, Színművek, I, 1793-1794, sajtó alá rendezte Pukánszkyné Kádár Jolán, Bp. 1978)

Csokonai Vitéz Mihály, Marosvásárhelyi Gondolatok (Csokonai Vitéz Mihály Összes Művei, Költemények, 4, 1797-1799, sajtó alá rendezte Szilágyi Ferenc, Bp. 1994

Kármán József, Bé-vezetés és A Nemzet Tsinosodása,  (Első magyar folyóirataink, Uránia,  sajtó alá rendezte Szilágyi Márton, Debrecen, 1998)

Kazinczy Ferenc, Pályám emlékezete, Tövisek és virágok, Orthológus és neológus nálunk ás műs nemzeteknél  (több kiadás, legelterjedtebb: Kazinczy Ferenc Művei, I. sajtó alá rendezte Szauder Mária, Bp. 1979). Külön fel kell hívni a figyelmet a Pályám emlékezetének kritikai kiadására, amelyet Orbán László rendezett sajtó alá, Debrecen, 2009

Berzsenyi Dániel, ódák, különös tekintettel A Magyarokhoz mind a két változatára,( Romlásnak indult… és Forr a világ….)  Több kiadásban is hozzáférhető, de a kritikai kiadás használandó  (Berzsenyi Dániel költői művei, sajtó alá rendezte Merényi Oszkár, Bp. 1979)

Bánk bán, több kiadásban is hozzáférhető, de itt is a kritikai kiadást illik használni, sajtó alá rendezte Orosz László, Bp. 1983

Bíró Ferenc

Kiállítás ismertető

Az Eötvös Loránd és atyja, Eötvös József élete és munkásságát bemutató kiállítás elé

A kiállításnak ezt a címet is adhattam volna – ma már – „Egy gyászjelentés életre kel”. U. i. az anyag gyűjtése az egyetemi tanulmányaim befejezéskor keresztanyámtól kapott Eötvös Loránd gyászjelentésével kezdődött.

A folytatás majdnem 30 év után, 1991-ben következett, amikor az Eötvös Loránd által alapított Mathematikai és Physikai Társulat, azaz a mai Eötvös Loránd Fizikai Társulat ill. a Bolyai János Matematikai Társaság alapításának 100. évfordulóját ünnepelte.

Ekkor felkeresve Eötvös József dédunokáját, Eötvös Ilona unokáját, Návay Ilonát, kaptam meg az elveszettnek hitt u. n. „Heidelbergi levelek” egy részét, az Eötvös Loránd miniszterségével kapcsolatos iratokat és verseket. Ezeket Návay Ilona megőrzésre a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek – School Sisters of Notre Dame (SSND) – által fenntartott Patrona Hungariae Gimnáziumnak – ahol mint rendtag tanítottam, ajándékozta.

Ezt az anyagot az ünnepi ülésen bemutattam, és a Társulat lapjában, a Fizikai Szemlében közzétettem. Az anyag gyarapodott egyrészt a már korábban kiadott Eötvös József válaszlevelekkel, másrészt az Eötvös-ingák képeivel, Körmedy Alpár, a Tihanyi Geofizikai Obszervatórium munkatársa jóvoltából. Az összegyűjtött anyagból az 1992-es Fizikatanári Ankéton kiállítást rendeztünk.

Így érkezett el 1998, Eötvös Loránd 150. születésnapja. Az 1998-as Fizikatanári Ankét az apa és fiú levelezése alapján a legfontosabb nevelési elvekkel is foglalkozott kiállítás és előadás formájában.

Ekkor kapta a Társulattól a megbízást, hogy az 1998. augusztusi Vándorgyűlésre készítsek egy nagyobb szabású kiállítást. Így készült el az első 20 tabló „A” – „L”, és kapcsolódott hozzá Radnai Gyula által készített „R” jelű tabló, „Barátok között a Nemzeti Pantheonban”.

A Vándorgyűlés után a kiállítási anyag azonnal elkezdte az „országjárást”. Legelőször Eötvös József gyermekkori lakóhelyén állították ki. Azóta számtalan helyen volt az országban: művelődési házakban, egyetemeken, közép- és általános iskolákban, tanári továbbképzéseken.

Közben egyre izgalmasabbá vált a kutatás.

A különböző intézményeknél talált Eötvös Loránddal kapcsolatos anyag egyre többet mondott el a gyermekről és az ifjúról. (1872, atyja haláláig dolgozom fel az összegyűjtött anyagot.) Előkerült 120 vers két sorostól a 145 versszakosig, a családi levelek közül 150 darab, fényképek, hivatalos iratok. Ennek következménye a négy utolsó „M”, „N” jelzésű tabló.

Még szeretném elmondani, hogy a kiállítás nem tökéletes. Ennek oka többek között az ismereteim csekély volta, az elkészítésre adott idő rövidsége, a készítéskor meglévő anyag mennyisége. A lényeg sokszor az elolvasandó szövegben van elrejtve, ezért a kiállítást nem elég nézni, olvasni is kell. Az apa és fia közti levelezés mutatja meg a kettőjük közti mély kapcsolatot, a család és a haza szeretetét. Elleshetjük Eötvös József nevelési művészetét.

Legfőbb vágyam, hogy a kiállítás megtekintése gazdagítson minden olvasója-nézőjét, és a látottakból, olvasottakból merítsen erőt arra, hogy minden helyzetben újra tudjon kezdeni.

Plósz Katalin M. Georgia

Eisemann György: Arany János költészete és a későromantikus líra

Olvasmányjegyzék és tematika az MRN – 661 kódszámú előadáshozés a kollokviumhoz                                                                                                                                             2008/ősz   

Az előadás a 19. század második felének – a romantika utáni magyar irodalomnak – líratörténeti szempontú áttekintését nyújtja. E téren kivánja elősegíteni az ezredforduló olvasáskultúrájában eléggé háttérbe szorult, egyre kevesebb érdeklődést kiváltónak látszó korszak aktuális újraértelmezését. Arany Jánosnak és jelentős kortársainak (Vajda Jánosnak, a kései Vörösmarty Mihálynak) a költészetét tárgyalva kitér a modernizálódás irányába tett nyelvi-poétikai vonások vizsgálatára, későromantikusnak nevezhető sajátosságaira pl. a tropológia, a képzelőerő, a lírai én artikulálódása, a szubjektum és a hagyomány viszonya, a szimbólum és az allegória, a nyelv és médiumai tekintetében. Kifejti az újraolvasás hermeneutikai feltételeit: a romantikaértésben bekövetkezett fontosabb hazai és nemzetközi változásokat, valamint a magyar líra huszadik századi – főleg későmodern – periódusából kinyerhető visszaértelmezési lehetőségeket. A kollokviumon az alább felsorolt művek ismerete várható el. (A szakirodalmi rész nem kötelező!) Előzetesen megállapított tételek nincsenek, a kollokvium az e vizsgatípusnál szokásos szakmai beszélgetés keretei között zajlik. Ennek megfelelően az értékelés a felsorolt alkotások ismeretén, a korszakra jellemző poétikai vonásokat szem előtt tartó elemzésén, s az eddigi – köztük az elméleti jellegű – tanulmányok során kialakított interpretációs készség alkalmazásának színvonalán alapul. S mivel e készség művelése olvasói aktivitást, önálló megközelítést igényel, a vizsgázók lehetőséget kapnak az egyéni érdeklődésüknek megfelelő szempontok felvetésére és  kifejtésére.                    

  Kötelező irodalom 

Arany János: Válasz Petőfinek; A rodostói temető; Álom-való; Válság idején; A lantos; Évek, ti még jövendő évek; Letészem a lantot; Reményem; Ősszel; Vojtina levelei öccséhez I-II; Kertben; Hajnali kürt; A dalnok búja; Dante; Mint egy alélt vándor...; Visszatekintés; Balzsamcsepp; A lejtőn; Széchenyi emlékezete; Vojtina ars poeticája; A lepke; Epilogus; Naturam furcâ expellas; Tamburás öregúr; A tölgyek alatt; Kozmopolita költészet; Ének a pesti Ligetről; Ez az élet...; „A tölgyek alatt”; En philosophe        

Tompa Mihály: A madár fiaihoz; A gólyához; Új Simeon; Sírboltban; Ikarus  

Vajda János: Sirámok; A virrasztók; Szerelem átka; Gina emléke; Memento mori; A kárhozat helyén; A vaáli erdőben; Végtelenség; Húsz év mulva; A bikoli fák alatt; Az üstökös; Utolsó dal, Ginához; Kisértetek; Credo; Nádas tavon; Elmult idő; Harminc év után; Nyári éjjel  

Komjáthy Jenő: A homályból; Az "Apokalipszis"-ból; Viharének; Elöntöm lelkemet...; Újjászületés; Jelenések; Az ősige; Egyszerre; Diadalének; Enyém vagy!  

Reviczky Gyula: Osztályrészem; I.N.R.I.; Magamról; Tantalusz, Rezignáció; Pán halála; Arany Jánosnak

Czóbel Minka: Tükrökről, szobákról-ciklus A versek értelmezésének irodalomtörténeti kontextusához (az előadás kitekintései egy-egy részkérdés kapcsán):

Petőfi Sándor: Szeptember végén;

E. A. Poe: A holló;

Vörösmarty Mihály: Előszó; 

F. Nietzsche: Éj van; Ariadne panasza;

Ady Endre: A föltámadás szomorúsága;

R. M. Rilke: Requiem Wolf von Kalkreuth gróf emlékére; Orpheusz. Eurüdiké. Hermész;  

Kosztolányi Dezső: Költő; Hajnali részegség;

József Attila: Téli éjszaka; Óda;

Weöres Sándor: Orpheusz, Eurüdiké, Hermész     

Néhány ajánlott tétel, elsősorban az újabb szakirodalomból:

Barta János: Klasszikusok nyomában (Esztétikai és irodalmi tanulmányok) Bp., 1976.

Bednanics Gábor, Bengi László, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy Maszák Mihály szerk.: Hang és szöveg (Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben), Bp., 2003.

Csűrös Miklós: „Lesz idő, hogy visszatérhet” (Jegyzetek Arany János és a századforduló korszerűségéről), Bp., 1994.

Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk (Arany János kritikusi öröksége), Bp., 1992.

Fogarasi György szerk.: A romantika tétjei, Helikon 2000/1-2.

Gergye László: Vajda János viszonya Petőfi Sándor örökségéhez. A Sirámok című dalciklus tanulságai. Irodalomtörténet 1984, 700-710.

Hansági Ágnes: Az Ixión-szindróma (Identitás és kánon a romantikában és a modernségben), Bp., 2006.

Horváth Károly: A romantika értékrendszere, Bp., 1997. 

Keresztury Dezső: „S mi vagyok én…” (Arany János 1817-1856), Bp., 1967; uő: „Csak hangköre más” (Arany János 1857-1882), Bp., 1987.

Kulcsár Szabó Ernő: Beszédmód és horizont, Bp., 1996.

Milbacher Róbert: „…földben állasz mély gyököddel…” (A magyar irodalmi népiesség genezisének akkulturációs metódusa és pórias hagyományának vázlata), Bp., 2000.

Németh  G.  Béla:  Mű  és  személyiség,  Bp.,  1970; Létharc és nemzetiség, Bp., 1976

S. Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig, Debrecen, 1994.

Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus (Történeti-poétikai tanulmányok), Bp., 1980. 

Szegedy-Maszák Mihály szerk.: A magyar irodalom történetei 1800-1919, Bp., 2007.

Szili József: „Légy, ha birsz, te »világköltő«”, Bp., 1998; uő: „Arany hogy istenül” (Az Arany-líra posztmodernsége), Bp., 1996.

Takáts József szerk.: Vörösmarty és a romantika, Budapest/Pécs, 2001.

Bécsy Ágnes:A líra stációi – Költészetünk a 18-19. században

MIR-301.2/a

1.         Bessenyei György és társasága

2.         Források és hagyományok (dal - leíró vers - antikvitás)

3.         Mesterkedő költők és újítók

3.         Fenség és grácia

4.         Az érzékenység változatai

5.         A neoklasszicizmus poétikája

6.         Az ontológiai líra

7.         Történelem és nemzetiség

8.         A költői státusz változásai; klasszikus és romantikus beszédhelyzet

9.         Romantika - szimbólum - irónia

10.      Népiesség

11.       A "nemzeti klasszicizmus"

MIR-311.2/b.Szakirodalom  

§      Rohonyi Zoltán szerk., Irodalmi kánon és kanonizáció, Budapest: Osiris, 2001.

§      Bíró Ferenc, A felvilágosodáskori magyar irodalom értelmezéséhez, ItK 1979, 316-328.

§      Debreczeni Attila, “Érzékenység” és “érzékeny irodalom”, It, 1999, 1. sz., 12-29.

§      Debreczeni Attila, “Fenség” és “grácia”. Ízléstörekvések a 18. század végének magyar irodalmában, ItK, 2000. 3-4. sz., 311-352.

§      Debreczeni Attila, Kazinczy Ferenc Orpheusa: program és szerep = Első folyóirataink: Orpheusz, s. a. r. Debreczeni Attila, Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001. (Csokonai Könyvtár. Források 7.) 359-387.

§      Pál József, A neoklasszicizmus poétikája, Budapest: Akadémiai, 1988. 7-35., 80-204.

§      Csetri Lajos, Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában  Budapest: Akadémiai, 1990.

§      Csetri Lajos, Amathus. Válogatott tanulmányok I. Budapest: L’Harmattan - Irodalomtörténeti Társaság, 2007. 73-120., 143-160., 245-260.

§      Mezei Márta, Kazinczy kiadói munkásságáról = Folytonosság vagy fordulat? A felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései, szerk. Debreczeni Attila, Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 1996. 187-202.

§      Onder Csaba, A klasszika virágai, Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2003.

§      Onder Csaba, A kétéltű képletei =

§      Hermann Zoltán, „A kietlen magánosság Elíziom lelkemnek…”: az életrajzi kontextus mint poétai román = A magyar irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat Kiadó, Bp., 2007.

§      Szilágyi Márton, A 'titkos bú" poétája? = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. Takáts József, Budapest: Kijárat, 2000. 73-88.

§      Merényi Annamária, A beavatás kánonja és a szerzői név szerepe Kazinczy körében = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. Takáts József, Budapest: Kijárat, 2000. 57-72.

§      Borbély Szilárd, Ahogy Kölcsey olvassa Csokonait = Folytonosság vagy fordulat? A felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései, szerk. Debreczeni Attila, Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 1996. 344-352.

§      Gyapay László, „A’ tisztább ízlésnek regulájival – Kölcsey kritikusi pályakezdése, Budapest: Universitas, 2001. III.-IV. fejezet: 133-261.

§      Zákány Tóth Péter, Elkülönülő irodalmunk kezdetei = A magyar irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat Kiadó, Bp., 2007.

§      Julow Viktor, Fazekas Mihály, Budapest: Szépirodalmi, 1982. (a Debrecen bajnoka fejezet) 310-333.

§      Bécsy Ágnes, Berzsenyi Dániel, Budapest: Korona, 2001. 36-141

§      Fórizs Gergely, Berzsenyi Dániel bírálati és elméleti művei 1818–20-ból = „Et in Arcadia ego”: A klasszikus magyar irodalmi örökség feltárása és értelmezése, szerk. Debreczeni Attila és Gönczy Mónika, Debrecen, 2005, 350–370.

MRN-571/b.

M = általánosan olvasandó szakirodalom

E = kieselőadásra választható szakirodalom 

1. Bessenyei: A filozófusM: a kritikai kiadás jegyzetei + Galant levelekM: Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994. 75-91.E: Nagy Imre: Ágistól Bánkig, Pécs, 2001. 44-87. 

 2. Gvadányi: Egy falusi nótáriusnak budai utazásaM: Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994. 308-319.E: Arany János: Gvadányi József. In: uő: Összes művei. XI., Bp., 1968. 484-495.E: Gragger Róbert: Irodalomtörténeti forrástanulmányok, ItK, 1913. 391-404.E: Tarnai Andor: Extra Hungariam non est vita… Bp., 1968. 

3. Csokonai: Tempefői és a CulturaM: Szauder József: Tempefői szatírikus körképe a játékos magyar világról = U.ő.: Az éj és a csillagok, 1980. 224-240. vagy Az Estve és az Álom, Bp. 1971. 199-219. E: Pukánszkyné Kádár Jolán: A drámaíró Csokonai, Bp., 1956.E: Bécsy Tamás: A drámaelmélet és a dramaturgia Csokonai műveiben, Bp., 1980. 

4. Csokonai: Karnyóné és DorottyaM: Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály (Nagy Magyar Írók), Bp., 1975. 136-192.E: Csokonai: [Értekezés az epopeáról] és Előbeszéd [a Dorottyához]= CSVMÖM Tanulmányok, szerk. Borbély Szilárd,Debreczeni Attila, Orosz Beáta, Bp., 2002. 41-59 (158-192), 70-81 (221-236) E: Vargha Balázs: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak, Irodalomtörténet, 1953. 404-424.E: Baróti Dezső: Csokonai Dorottyája, = U.ő: Írók, érzelmek, stílusok, Bp., 1971. 204-240.

 5. Fazekas: Lúdas MatyiM: [Két levél Csokonai Dorottyájáról] = Fazekas Mihály művei, szerk. Julow Viktor,  Bp., 1982. 190-204.E: Julow Viktor: Fazekas Mihály, 1982., 228-256 (eredete) és 257-309 (elemzése, méltatása)E: Szilágyi Márton: Kegyelem és erőszak. Fazekas Mihály Lúdas Matyija, Alföld, 2002. július 

6. Kármán: Fanni hagyományai; (Kazinczy: Bácsmegyey összveszedett levelei)M: Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994. 197-218.E: Szilágyi Márton: Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Debrecen, 1998. (Hatás és hagyomány: a Fanni' hagyományai 369-403.)E: Devescovi Balázs: A mítosz és Fanni, 2001.E: Margócsy István: Szigvárt apológiája. ItK 1998. 5-6. 

7. Kazinczy: Fogságom naplója (Kisfaludy Sándor: Napló és Francia fogságom)M: Szauder József: Bevezetés = Kazinczy Ferenc Válogatott művei (Magyar Klasszikusok) I. köt., szerk. Szauder Józsefné Bp. 1960. VII-CXXVII.E: Mezei Márta: "Magamat ragyogtatom" ItK, 2000. 3-4.E: E: Horváth János: Kisfaludy Sándor. Bp., 1936 

8. Himfy és LillaM: Debreczeni Attila bevezető tanulmánya és a jegyzetek = Csokonai Vitéz Mihály: Lilla (Matúra Klasszikusok), Bp., 1996.M: Kölcsey Csokonai- és Dayka-recenziója= Kölcsey Ferenc Minden Munkái. Irodalmi kritikák és esztétikai írások I., szerk. Gyapay László, Bp., 2003.  E: Onder Csaba: A kétéltű képletei = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007. 11-28.E: Hermann Zoltán: "A kietlen magánosság Elíziom lelkemnek...": az életrajzi kontextus mint poétai román = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007. 29-39. 

9. A Lepe és a Pillangó: Csokonai és Kazinczy köreM: Szöveggyűjtemény a felvilágosodás korának irodalmából II. kötet, szerk Bp. 1982. 180-183.E:Julow Viktor: Csokonai stílusszintéziséhez = U.ő.: Árkádia körül,Bp., 1975. 142-180.E: Borbély Szilárd: Ahogy Kölcsey olvassa Csokonait = Folytonosság vagy fordulat, szerk.: Debreczeni Attila, Debrecen 1996. 344- 352.E: Kazinczy levelezése Csokonaival és Csokonairól = Csokonai emlékek (összeáll, jegyz: Vargha Balázs), Bp. 1960. 465-540 

10. Fazekas lírája: hagyomány és modernségM: Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994. 371-388.E: Debreczeni Attila: A "kötött ihletek" költője. Fazekas Mihály: CS. ET F., Tiszatáj, 1998. 12. sz. Diákmelléklet 

11. Berzsenyi és a poézis "messzehatásai"M: Kölcsey Berzsenyi-recenziója= Kölcsey Ferenc Minden Munkái. Irodalmi kritikák és esztétikai írások I., szerk. Gyapay László, Bp., 2003.E: Csetri Lajos: Nem sokaság, hanem lélek, Bp., 1986. 289-393. (Berzsenyi Irodalomszemlélete)E: Bécsy Ágnes: A szövegtől a szerzőig - költészet és kritika = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007.  

Striker Sándor: Madách-problémák

BBN-MIR-302.2/b

A kurzus szakmai célja Madách Imre alkotói világának, recepciójának, az irodalmi mű kultúrába-ágyazottságának megismertetése elsődlegesen Az ember tragédiája fókuszpontba állításával. 

1-2. óra február 13. - A bölcselő’Mint büntethetne?’ (- Mi az ember tragédiája?) - A Tragédia elméleti alapjai (Az ún. Esztétikai értekezés), főbb tézisek I. - a Tragédia születése és sorsa - a mentor: Arany János munkája - ízelítő a javításokból 

 3-4. óra február 20. Stílus és gondolat – manifeszt és rejtőzködő filozófiai gondolatok s forrásaik.

 5-6. óra február 27. A Tragédia fogadtatása s a „százéves harc”.

 7-8. óra március 5. A szöveg rejtelmei I. –  az út a kritikai kiadásig. 

9-10. óra március 12. Az elméletalkotó Madách – aforizmák és az ún. Esztétikai értekezés főbb tézisei II. Az erkölcsi elv. A Tragédia magyarsága. 

11-12. óra március 26. Madách Imre műhelye – a könyvtár. Az OSzK különgyűjteménye. Bepillantás a forrásokba. 

13-14. óra április 2. A szöveg rejtelmei II. – a Tragédia a színpadon, dramaturgiai problémák. 

15-16. óra április 9. Madách és Multatuli: A komparatív módszer. 

17-18. óra április 16. Az irodalmi mű és „möge”. A (mű)alkotás kulturális beágyazottsága.

 19-20. óra április 23. Vissza a Tragédiához – a dráma jelenidejei. A megírás, a szövegkiadás, a színpadra állítás és a befogadás pillanata. 

21-22. óra április 30. Filozófiai kategóriák megelevenítése? Az Úr, Lucifer, Ádám és Éva - hitek, elméletek, korok hálójában. Mi az ember tragédiája? Lételméleti kérdések. 

23-24. óra május 7. A Tragédia megtekintése, vagy összefoglalás. 

25-26. óra május 14. Összefoglalás, vagy a Tragédia megtekintése.  

Kötelező irodalom: 

 Forrásmunkák - Szücsi József: Madách Imre könyvtára. Magyar Könyvszemle, 1915

Madách Imre összes művei I-II. Szerk. Halász Gábor, Révai, 1942-

Kántor Lajos: Százéves harc „Az ember tragédiájá”-ért. Akadémiai Kiadó,          1966

Solt Andor: Madách Imre ismeretlen pályaműve, Irodalomtörténeti          Közlemények, 1972. 5-6.

Multatuli: Max Havelaar avagy a holland kereskedelmi társaság kávéaukciói,          Európa, 1981 (korábbi kiadások is jók)

András László: A Madách-rejtély, Szépirodalmi, 1983- Striker Sándor: Az ember tragédiája rekonstrukciója I-II. Budapest, 1997

Striker Sándor: Stílus és gondolat. In: Színháztudományi szemle 32, 1997,pp. 67-74.

Madách Imre: Az ember tragédiája. Kritikai kiadás, Argumentum, 2005

Ajánlott: A kurzus során említésre kerülő filozófusok (Kant, Hegel), előzmény (Milton, Goethe) és kortárs magyar (Vörösmarty, Arany János) szerzők műveinek a Tragédiával történő összevetése figyelembe vehető.

 Az értékelés módja: Kollokvium (szóbeli vizsga) Eredménytelenség esetén utóvizsga

Bécsy Ágnes: Szemelvények a 18.-19. századi magyar költészetből

MIR-303.x 

M = mindenkinek,  E = választható kiselőadás 

1. Bessenyei György társasága. Orczy, Barcsay, Ányos.M: Mezei Márta: Korszerű költészet a felvilágosodás korában = Mesterség és alkotás, Bp., 1972. 33-65.E: Bíró ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994. vagy újabb kiadás, az Orczy-, Barcsay-, Ányos-fejezet, 71-75, 91-100.Onder Csaba: A Bessenyei György Társasága mint elbeszélés = A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Szerk.: Csorba Sándor és Margócsy Klára, Bessenyi György Kiadó, Nyegyháza, 1998. 202-208.

 2. A leíró vers: Csokonai és a picturaM: Szauder: Az éj és a csillagok, 1980. „Az estve” és „Az álom” keletkezése, 241-293.E: Szauder: Az éj és a csillagok, 1980. Az iskolás klasszicizmus, 36-56.E: Szauder: Az éj és a csillagok, 1980. Sententia és pictura 73-108. E: Vörös Imre: Természetszemlélet a felvilágosodáskori  magyar irodalomban, 1991.I.: 9-47. II.: 54-76.

 3. Himfy és LillaM: Debreczeni Attila bevezető tanulmánya és a jegyzetek = Csokonai Vitéz Mihály: Lilla (Matúra Klasszikusok), Bp., 1996.M: Kölcsey Csokonai- és Dayka-recenziója= Kölcsey Ferenc Minden Munkái. Irodalmi kritikák és esztétikai írások I., szerk. Gyapay László, Bp., 2003.E: Onder Csaba: A kétéltű képletei = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007. 11-28.E: Hermann Zoltán: "A kietlen magánosság Elíziom lelkemnek...": az életrajzi kontextus mint poétai román = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007. 29-39.

 4. Fazekas lírája: hagyomány és modernségM: Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994. 371-388.E: Julow Viktor: Fazekas Mihály, 1982. Ruszánda, Ámeli, 104-139.E: Debreczeni Attila: A "kötött ihletek" költője. Fazekas Mihály: CS. ET F., Tiszatáj, 1998. 12. sz. Diákmelléklet

5. Dayka és Berzsenyi – Kazinczy körébenM: Kölcsey Berzsenyi-recenziója és töredéke Daykáról = Kölcsey Ferenc Minden Munkái. Irodalmi kritikák és esztétikai írások I., szerk. Gyapay László, Bp., 2003.E: Hász-Fehér Katalin: Tanulmányfejek: Kazinczy Dayka-portréjának és Berzsenyi-kanonizációjának párhuzamai = Klasszikus -- magyar -- irodalom --történet: Tanulmányok, szerk. Dajkó Pál, Labádi Gergely, Szeged, Tiszatáj Alapítvány (Tiszatáj könyvek), 2003, 33-73.E: Szűcs Zoltán Gábor: „Ad eum qui tenebris protulit”. Kazinczy 1813-as Dayka-kiadásának helye Dayka értelmezéstörténetében = Nympholeptusok, Test, kánon, nyelv és költőiség problémái a 18-19. században, szerk. Szűcs Zoltán Gábor, Vaderna Gábor, Budapest, 2004. 182, 187, 191. l.E: Bécsy Ágnes: A szövegtől a szerzőig - költészet és kritika = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007. 

6. Kölcsey lírája: vershelyzetek. Himnusz, Zrínyi-versekM: Szegedy-Maszák Mihály: Fejlődési szakaszok Kölcsey világszemléletében és költészetfelfogásában = Uő: Világkép és stílus, Bp., 1980.E: Szauder József: Kölcsey Ferenc: Himnusz = Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig, szerk.: Mezei M., Kulin F., Bp., 1975. 214-232. E: Bazsó Júlia: Kölcsey Ferenc: Zrinyi második éneke = Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig, szerk.: Mezei M., Kulin F., Bp., 1975. 246-261. 

7. Vörösmarty: ballada és elbeszélő költészet (Toldi, Szép Ilonka)M: Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály, Bp., 1957.E: Margócsy István: A király mulat, 2000, 16. évf., 2004. 9. sz. 56-72.E: Bécsy Ágnes: A hervadhatatlan Szép Ilonka, Árgus, 2000. 5. sz. 44-49.E: Szilágyi Márton, Szövegek párbeszéde a Vörösmarty-életműben, Élet és Irodalom, 2000. december 22. 42. l.E: Szajbély Mihály: Vörösmarty Mihály Toldi-történtei. Műhelytanulmány. ItK, 1999. 3-4. sz. 

8. Vörösmarty: Az emberekM: Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály, Bp., 1957.E: Zentai Mária: Vörösmarty Mihály: Az emberek, ItK, 1986, 97-106.E: Csetri Lajos: Az emberek, Tiszatáj, 1975, 12. sz.E: Orosz László: Vörösmarty Mihály: Az emberek = Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig, szerk.: Mezei M., Kulin F., Bp., 1975. 319-336. 

9. Petőfi és a népdalM: Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor kötetei. 1844 A Versek 1842-1844 megjelenése = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007.M: Margócsy István: Petőfi Sándor. Kísérlet. Bp. 1999. (Korona Kiadó, Klasszikusaink)E: Milbacher Róbert: A nemzeti program elméleti alapvetése. 1842 Erdélyi János: Népköltészetről = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007.E: E: Bata Imre: A népdal titka = Petőfi állomásai. Versek és elemzések, szerk.: Pándi Pál, Bp., 1976. 21-40. 

10. Petőfi Felhők-ciklusa M: Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor kötetei. 1844 A Versek 1842-1844 megjelenése = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007.M: Margócsy István: Petőfi Sándor. Kísérlet. Bp. 1999. (Korona Kiadó, Klasszikusaink)E: Pándi Pál: Jegyzetek Petőfi "Felhők" ciklusáról = Petőfi állomásai. Versek és elemzések, szerk.: Pándi Pál, Bp., 163-227.E: Balogh Ernő: A világgyűlölettől a forradalmiságig = Uő: Tündérálmok, Bp., 118-139. 

11. Arany balladáiM: Imre László: Arany János balladái, Tankönyvkiadó, 1988.E: Tarjányi Eszter: Az értelmezések ütközőpontjában: a ballada, az allegória és a palinódia. 1856 Megszületik a Szondi két apródja = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007.E: Kappanyos András: Ballada és románc. 1857 A walesi bárdok = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007. 

12. A romantika áttűnése a modernitásba. Petőfitől Vajdáig M: Eisemann Görgy: Átmenet vagy fordulat? 1876 Vajda János: Újabb költemények = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007.E: Kulin Ferenc: Petőfi Sándor: A hegyek közt = Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig, szerk.: Mezei M., Kulin F., Bp., 1975. 495-512.E: Bécsy Ágnes: Petőfi: Elpusztuló kert ott a vár alatt, Irodalomtörténet, 1984. 3. sz.E: Németh G. Béla: Az ódához emelt dal = Uő.: Létharc és nemzetiség, 1976. 469-485.E: Németh G. Béla: Vajda János: A vaáli erdőben = Mű és személyiség, 1970.   

A gyakorlati jegy feltételei: Max. 3 hiányzás. Egy kiselőadás tartása szakirodalomból. Önálló, szakszerű szemináriumi dolgozat (12-es betűméret, 1 ½-es sortáv, 7-8 oldal) – egy szabadon választott verselemzés –  beadása, a megadott határidőre (az utolsó előtti órára).

 Az előadás a modern magyar próza kezdeteit – immár az egyre erősödő közmegegyezés alapján – nem a Nyugat indulásához, hanem a 19. század végéhez köti. Petelei István, Ambrus Zoltán, s főleg Asbóth János, Lovik Károly, Cholnoky László, Cholnoky Viktor és mások művei az újraolvasás modern horizontján váltak vagy válhatnak korábbi kánoni rangjukhoz képest jóval fontosabbakká. Olykor olyan radikális  átértelmezések mentén, mint amilyenek például napjainkban Mikszáth Kálmán szövegei kapcsán megfigyelhetők. A korszak iránt érdeklődőknek ismétlődő tapasztalata egy olyan „felfedezés”, mely nem egyszerűen néhány mellőzött, „örökbecsű” értéket hoz napvilágra egy addig ismeretlen archívumból, hanem amely az ezredforduló hagyományszemléletének aktualitása szerint találhat rá az eddig gyakran valóban háttérbe szorult, esetenként ideológiai okokból egyoldalúan láttatott alkotásokra. Ehhez természetesen szükséges e periódus 20. századi hatástörténetének figyelembe vétele: annak a receptív folyamatnak a tudatosítása, mely napjaink elváráshorizontját meghatározza, s melyből az újraértelmezés távlatai megnyithatók. Mivel az irodalom történetisége nemcsak egy múltból a jelen felé, hanem a jelenből a múlt felé is teremtődik, mégpedig a különböző nyelvterületek komparatisztikailag megragadható dialógusától befolyásolva, ezért az előadás kitér a modern hazai és külföldi próza néhány meghatározó, akár későbbi teljesítményére, olvasásmódunkra kiható vonására, például Thomas Mann és Franz Kafka, Krúdy Gyula és Kosztolányi Dezső, vagy akár Ottlik Géza és Márai Sándor műveire. Számít a hallgatók eddigi irodalomelméleti tanulmányaira, azaz a teoretikus és a történeti szempontok elválaszthatatlanságából indul ki. Szorgalmazza az irodalom nyelvi létmódjából belátható poétikai jellegzetességek és változások feltárását, válaszokat keres a modern individualitás és identitás létesülésének, válságának és elbeszélhetőségének problémáira, kitér a modernitás olyan főbb sajátosságaira mint a „pszichoanalitikus” narratíva, az emlékezés újabb formái, az „esszéregény”, az esztétista világkép vonásai, a romantikus műfajok (anekdota, mese, legenda stb.) figurációi, a mitológiai hagyomány újramondásának poétikája, a korszak intermediális törekvései.  Újraértelmezés nem képzelhető el a befogadói készségek aktivitása, olvasói érdekeltség nélkül. Ezért a kollokviumon nincsenek előre megadott tételek: a vizsgázó feladata lesz, hogy maga tegye meg a saját jelenlegi helyzetéből – érdeklődési irányának és felkészültségének konkrétumaiból – következő interpretatív lépéseket. Mindenki azzal a témával-problémával kezdeményezheti a vizsgán a beszélgetést, mely őt az adott szépirodalmi anyagból és annak kontextusából a leginkább foglalkoztatja, de előállhat a korszak vagy egyes alkotások számára idegenségben maradásának okaival-magyarázataival is. E hallgatói kezdeményezés iránya természetesen az alább ismertetett olvasmányok bevonásával módosul-szélesedik a kollokvium során, az alábbi olvasmányjegyzékben feltüntetett művek alapján. A lényeg, hogy az irodalmi diszkurzus sajátosan „hivatalos” területén, a vizsgázás során is „történjen” valami, amit a jelenlévők az irodalmi hagyomány reflektálásának-átörökítésének eleven eseményei között tarthatnak számon.   

A kollokviumon a következő olvasmányok ismerete várható el:  
Ambrus Zoltán: Midás király, és öt szabadon választott novella
Asbóth János: Álmok álmodója
Bródy Sándor: Rembrandt, és öt szabadon választott novella
Cholnoky László: egy szabadon választott kisregény és öt szabadon választott novella
Cholnoky Viktor: Amenhotep, Olivér lovag, Trivulzió szeme és öt szabadon választott novella. 
Gárdonyi Géza: egy szabadon választott regény
Gozsdu Elek: Az étlen farkas, Egy falusi mizantróp és öt szabadon választott novella.
Lovik Károly: A halál kutyája, Árnyéktánc, öt szabadon választott novella
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak, A jó palócok, Beszterce ostroma, Szent Péter esernyője, A gavallérok, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, A fekete város
Petelei István: Árva Lotti, Őszi éjszaka, Az alku és öt szabadon választott novella
Reviczky Gyula: Apai örökség
Szini Gyula: A sárga batár, Messzi vizeken és öt szabadon választott novella
Toldy István: Anatole
Thury Zoltán: Diákok, Szerencsétlenség és öt szabadon választott novella
Tömörkény István: öt szabadon választott novella  

Rövid ajánlás az újabb szakirodalomból (nem kötelező!) 

Bodnár György: A „mese” lélekvándorlása, Bp., 1988.

Bori Imre: A magyar irodalom modern irányai, Újvidék, 1985. Bürger, Peter: Prosa der Moderne, Frankfurt/M, 1992.

Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet, Debrecen, 1995.

Eisemann György szerk.: A kánon peremén, Bp., 1998.

Fábri Anna szerk.: Mikszáth-emlékkönyv, Horpács, 1997.

Habermas, Jürgen: Filozófiai diskurzus a modernségről, Bp., 1998.Jauss, Hans Robert: Epochenwandel der ästhetischen Moderne, Frankfurt/M, 1990.

Kulcsár Szabó Ernő: Beszédmód és horizont, Bp., 1996.

Németh G. Béla: Századutóról, századelőről, Bp., 1985.

Szegedy-Maszák Mihály szerk.: A magyar irodalom történetei 1800-1919. Bp., 2007.

Thomka Beáta: A pillanat formái, Újvidék, 1986.    

MRN – 662/a, b

A szeminárium tematikája a 19. század második felében, illetve a 19-20. század fordulóján bontakozó későromantikus-koramodern magyar irodalom néhány – kanonikus rangját tekintve – kiemelkedő művét, illetve jelentősebb szerzői nevekhez köthető, jellegzetes műfaját veszi sorra. Az alább javasolt lista alapján kerül majd megbeszélésre a félév pontos munkaterve, mely a foglalkozások konkrét szakmai célkitűzéseit meghatározza. Néhány lehetséges javaslat az interpretációkhoz: a későromantikus líra énje és nyelvezetének modernizálódása; a tragikum romantikus formáinak módosulása; a történelmi elbeszélés poétikai sajátosságai; multikulturalitás és történelem; eltérő tradíciók nyelve és dialógusa; az átöröklött műfajok dekonstrukciója (a fejlődésregénytől a kisepikai formákig), tipikus narratológiai eljárások, a felbomló szubjektivitás modern elbeszélése.    

A gyakorlati jegy megszerzéséhez a foglalkozásokra történő rendszeres felkészülés – az adott órára elolvasandó szövegek ismerete – mellett egy rövid vitaindító (referátum) megtartása és a félév végéig benyújtandó szemináriumi dolgozat elkészítése szükséges. Az értékelést befolyásolja a hallgató felkészülése, szakmai aktivitása.

A szemináriumi témák tehát a következő alkotásokból és szövegegyüttesekből választhatók illetve alakíthatók ki. (Igény esetén más, a korszakhoz tartozó fontos művek megtárgyalására is mód nyílhat.)

            Arany János lírája

Arany János epikája

Vajda János lírája

Madách Imre: Az ember tragédiája

Kemény Zsigmond: A rajongók, vagy a szerző egy másik regénye

Jókai Mór: Az arany ember, vagy a szerző egy másik regénye

Mikszáth Kálmán: A fekete város, vagy a szerző egy másik regénye

Asbóth János: Álmok álmodója

Kispróza, novellaciklus: Gozsdu Elek, Petelei István, Tömörkény István, Thury Zoltán, Bródy Sándor, Lovik Károly, Cholnoky Viktor, Cholnoky László, Szini Gyula

Néhány ajánlott újabb szakirodalmi tétel: 

Németh  G.  Béla: Létharc és nemzetiség, Bp., 1976.

Thomka Beáta: A pillanat formái,  Újvidék, 1986

Szörényi László: „Multaddal valamit kezdeni”, Bp., 1989.

Csűrös Miklós: „Lesz idő, hogy visszatérhet”, Bp., 1994.S.

Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig, Debrecen, 1994.

Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet, Debrecen, 1995.

Imre László: Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, 1996.

Kulcsár Szabó Ernő: Beszédmód és horizont, Bp., 1996.

Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok, Debrecen, 1998.

Hites Sándor: A múltnak kútja, Bp., 2004.

Hansági Ágnes: Az Ixión-szindróma (Identitás és kánon a romantikában és a modernségben), Bp., 2006.

Szegedy-Maszák Mihály szerk.: A magyar irodalom történetei 1800-1919, Bp., 2007.

BBN 222 Demeter Júlianna    

A szeminárium az 1760-as évektől a 19. század végéig válogat a legjelesebb művekből, s a művek tárgyalásán keresztül szeretne folyamatokat is megértetni.A magyar felvilágosodás irodalmából a Csokonai életmű egyes darabjaira jut idő. Érintjük a kánonképzés állomásait, a kritika, az elméleti irodalom születését. A színháztörténeti kitekintés (Bessenyei; a hivatásos színház születése) Katona Józsefhez és Kisfaludy Károlyhoz vezet át, majd kitérünk a századközépre is.Vörösmarty, Petőfi és Arany életművéből (több művet ill. műfajt) válogatunk. A magyar regény első 100 évének legfontosabb példáiból választunk néhányat.

A gyakorlati jegy feltételei: Max. 3 hiányzás. A szemináriumi kötelező irodalom ismerete.A félév közepén (megadott határidőre) dolgozat-vázlat beadása, bibliográfiával.Önálló, szakszerű szemináriumi dolgozat (12-es betűméret, 1 ½-es sortáv, 6-8 oldal) beadása (megadott határidőre). 

A szeminárium ideje:szerda 12-13.30  A szeminárium helye: F épület I. em. 15/3.

Demeter Julianna 

A szeminárium az 1750/60-1810-es évek közti korszak magyar irodalmából válogat. Fő hangsúlyai: a későbarokk és továbbélése, a versújítás, a kánonképzés, a klasszicizmus változatai. Mindezt szélesebb kontextusban: a nyilvánosság és az ebből következő hatás vagy hatástalanság összefüggésében is vizsgálja. 

1. A magyar felvilágosodás kezdeteit keresve, a későbarokk populáris műfajaira (és annak sajátosságaira) elsősorban színháztörténeti példával szolgál (ez a magyar színháztörténet iskolai és hivatásos színjátszás közti korszaka).

2. A Bessenyei-drámák tárgyalásának fő szempontja az európai klasszicizmus honosítása, de ezek a színháznélküli drámaprogramra (Ágis tragédiája), és a stílus- és líratörténeti fordulatra (A filozófus) is példák.

3. A választott művek a kánonképzés állomásait (is) reprezentálják.

4. Hangsúlyozottan van jelen a korszak két legfontosabb életműve: Csokonaié (több művel ill. műfajjal; továbbá recepciója/recepciói a többféle nyilvánosságban) és Berzsenyié (a neoklasszika értelmezőjeként is).

5. A harmadik nagy életmű (a korszakunkban ismeretlen!) Katona Józsefé; a Jeruzsálem pusztulásának megismerése után a Bánk bán újraolvasása (különös tekintettel az időben elcsúszott recepcióra) zárja a félévet.

 A gyakorlati jegy feltételei: Max. 3 hiányzás. A szemináriumi kötelező irodalom ismerete.Önálló, szakszerű szemináriumi dolgozat (12-es betűméret, 1 ½-es sortáv, 6-8 oldal) beadása, a megadott határidőre. 

  A szeminárium ideje: kedd 10-11.30A szeminárium helye: F épület I. em. 15/3.

Ú.n. anyagkövető szeminárium, mely a magyar reformkor irodalmának legnagyobb teljesítményeiből válogat. A félévet a választott művek közös feldolgozása tölti ki.

Kölcsey elsősorban elméleti indítást jelent, főleg a Nemzeti hagyományok alapvetésével. Vörösmarty szinte valamennyi műfajjal jelen van, a Zalán futása és a líra mellett a drámával is. Utóbbi a színház reformkori szerepéhez is kapcsolódik. A színház további történetéből Eötvös, Nagy Ignác és Szigligeti munkásságát tárgyalja. Az 1840-es évek elméleti (pl. regény, népiesség) és részben politikai (pl. Kossuth/Széchenyi, centralizmus) kérdéseit elsősorban Eötvös regényein és Petőfi művein keresztül érinti.

A gyakorlati jegy feltételei:

Max. 3 hiányzás.

A szemináriumi kötelező irodalom ismerete.

Önálló, szakszerű szemináriumi dolgozat (12-es betűméret, 1 ½-es sortáv, 6-8 oldal) beadása, a megadott határidőre.

Bíró Ferenc prof.

Voltaire, Candide

Pope – Bessenyei, Az embernek próbája

Bessenyei György, Magyarság

Csokonai Vitéz Mihály, Az álom

                                       A’ Szeretet (a kritikai kiadás Szépprózai művek c. kötetében)

                                       Halotti versek (A lélek halhatatlanságáról)   

Kazinczy Ferenc, Pályám emlékezete

                              Tövisek és virágok

                              Az orthológus és neológus nálunk és más nemzeteknél

 Berzsenyi Dániel, elégiák, A magyarokhoz I és II

Katona József, Bánk bán        

1.A felvilágosodásról

2.Nyelv, nemzet, irodalom

3.Kazinczy Ferenc

4.Néhány eszmetörténeti téma: a luxus apológiája (Orczy Lőrinc)

                                                   az „érzékenység” (Bessenyei György)

                                                   profán szerelemtanok (Báróczi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály)

                                                   az anyagi lélek vagy gondolkodó anyag problémája

                                                   Csokonai Vitéz Mihály: Az álom c. vers és a mottója                      

5.Berzsenyi Dániel

6.Katona József és a Bánk bán

Bécsy Ágnes:Berzsenyi poétikája

BBN-MIR-301.2/b 

kedd 14-15   A/213  §    

  Berzsenyi Dániel válogatott művei, s. a. r. Mayer Erika, bev. Mezei Márta, Bp., 1961, 536 l. (Magyar Klasszikusok)§      

Berzsenyi Dániel összes művei, s.a.r. Merényi Oszkár, Szépirodalmi, Bp., 1978.§      

Berzsenyi Dániel Összes művei (Kritikai kiadás), I. Költői művei, s. a. r. Merényi Oszkár. Bp., 1979, 923 l.§     

  Berzsenyi Dániel művei, s. a. r., jegyz., utószó Orosz László, Bp., 1994, 628 l. (Századvég Klasszikusok); 2. kiad.: Uő., Bp., 1999, 633 l. (Osiris Klasszikusok)  §   

 Kazinczy Ferenc levelezése Berzsenyi Dániellel 1808-1831, kiad., Kazinczy Gábor, Pest, 1860, 274 l. (Széphalom. Adalékok a magyar nyelv és irodalom történelméhez)§     

  Szemere Pál, Találkozás Berzsenyivel (1810), = Kortársak nagy írókról, vál., jegyz., Lukácsy Sándor, Bp., 1956, 2. sor., 53-63. l.§

 Kis János, Emlékezései (1845-46), = Berzsenyi Dániel Művei – Kis János Emlékezései, vál., szerk., jegyz., Orosz László, Bp., 1985, 994-996. l. § 

  Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel versei = KFMM Irodalmi Kritikák és esztétikai írások I. 1808-1823, Szerk. Szabó G. Zoltán, S.a.r. Gyapay László, Universitas Kiadó, Bp., 2003, 53-61 és 385-426§

  Szemere Pál, Tudósítás = KFMM Irodalmi Kritikák és esztétikai írások I. 1808-1823, Szerk. Szabó G. Zoltán, S.a.r. Gyapay László, Universitas Kiadó, Bp., 2003, 586-680.§

 Erdélyi János, Berzsenyi Dániel összes művei (1847), = Irodalmi tanulmányok és pályaképek, s. a. r., T. Erdélyi Ilona, 1991., 129-150. l 

 Waldapfel József, Berzsenyi megítélésének története (1936), = Uö: Irodalmi tanulmányok, Bp., 1957, 234-240. l.

 Fenyő István, Az irodalom respublikájáért. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830, Bp., 1976, 183-323. l.§

 Rohonyi Zoltán, Adalékok a kritika élettanához (Kölcsey és Berzsenyi vitája), = Irodalmi és stilisztikai tanulmányok, szerk., Láng Gusztáv és Szabó Zoltán, Bukarest, 1981, 7-37. l., illetve Úő, „Úgy állj meg itt, pusztán”, Bp., 1996, 134-166. l

 Lukácsy Sándor, Szerencsétlen találkozás (Berzsenyi és Kölcsey), Holmi, 1996. 1., illetve  = Uö, A végtelen jövő. Irodalmi tanulmányok, Balassi Kiadó, Bp., 1998, 106-115.§

 Kocziszky Éva, Berzsenyi Dániel utópikus hellenizmusa, Világosság 1984, 4. sz., 233-241. l.

 Szegedy-Maszák Mihály, A Poétai Harmonistica európai háttere, ItK 1974, 5. sz., 582-588. l.§       Csetri Lajos, Berzsenyi poétikájának néhány kérdéséről, ItK, 1977/1., 38–42.

 Csetri Lajos, Berzsenyi vitái Kölcsey recenziójával, ItK 1983, 5. sz., 463-481. l.

 Csetri Lajos, Nem sokaság, hanem lélek (Berzsenyi-tanulmányok), Bp., 1986. 429. l.§

 Csetri Lajos, Egység vagy különbözőség?  Bp., 1990. 216-287; 332-346. l.§

 Fórizs Gergely, Berzsenyi Dániel bírálati és elméleti művei 1818–20-ból = „Et in Arcadia ego”: A klasszikus magyar irodalmi örökség feltárása és értelmezése, szerk. Debreczeni Attila és Gönczy Monika, Debrecen, 2005, 350–370.§

 S. Varga Pál, Hagyományközösségi szemlélet és irodalmi kánon = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. Takáts József, Bp., Kijárat, 2000, 125–144.§

 Mester Béla, Szontagh Gusztáv és a magyar filozófia fogalmai = Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás, szerk. Mester Béla és Perecz László, Bp., Áron, 2004, 19–40.

 Bécsy Ágnes, Magány és közösség. Berzsenyi 1808-as pályafordulatának értelmezéséhez, = Klasszika és romantika között, szerk. Kulin Ferenc és Margócsy István, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1990. 196-206.

 Bécsy Ágnes, Berzsenyi Dániel, Klasszikusaink sorozat, Korona Kiadó, Bp., 2001. 255p.

 Bécsy Ágnes, A szövegtől a szerzőig – Költészet és kritika = A magyar irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat Kiadó, Bp., 2007. 57-72. 

Kulin Ferenc: Klasszikus magyar irodalomtörténeti szeminárium

A klasszikus magyar irodalom történeti és eszmetörténeti háttere

(Bevezető, 1.)

1. A klasszikus magyar irodalom történeti és eszmetörténeti háttere
2.       (Bevezető, 2.)
3. Az újklasszicizmus költészete, 1. (Csokonai és Berzsenyi)
4. Az újklasszicizmus költészete, 2. (Csokonai és Berzsenyi)
5. Katona József: Bánk bán
6. A magyar líra a romantika korában,1.( Kölcsey)
7. A magyar líra a romantika korában, 2. (Vörösmarty)
8. A magyar líra a romantika korában,3. (Petőfi)
9. A magyar próza a romantika korában (Széchenyi Naplók- ja és Eötvös József regényei)
10. Arany János és Vajda János költészete,1.
11. Arany János és Vajda János költészete,2.
12. Arany János és Vajda János költészete,3.
13. A századvég költészete  (Reviczky, Komjáthy, Kis József)
14. A regény műfaja a 19. század második felében/1. (Kemény Zsigmond))
15. A regény műfaja a 19. század második felében/2. ( Jókai Mór)

Eisemann György: A modernizálódás kihívásai későromantikus irodalmunkban

Irodalmi speciális kollégium                                                                            A 19. század második felének és a 19-20. század fordulójának prózája az utóbbi évtizedben egyre nagyobb érdeklődést vált ki a modernizáció szempontjából is. Újabb értelmezések sora bizonyítja, hogy nemcsak a Cholnoky-testvérek,  Lovik Károly, Szini Gyula, Mikszáth Kálmán és mások munkái, de Kemény Zsigmond vagy Asbóth János szövegei is rendkivül sokoldalú párbeszédre képesek a modern, sőt a posztmodern irodalom jelentős alkotásaival. A speciális kollégium olyan, a huszadik században és napjainkban aktuális szempontokkal fordul a tárgyalandó művekhez mint a nyelv és a képzelőerő, a nyelv és az információ, az üzenet és a közeg, az írás és az olvasás, a multikulturalitás és a történelem, a szerepkörök és a társadalmi nemek, a szubjektum és a fikció kapcsolata. A foglalkozásokon a magyar művek mellett egy-egy közismert, világirodalmi rangú alkotás is szóba kerül (szerzőiket tekintve E. T. A. Hoffmanntól J. L. Borgesig), mivel a szokatlan, ám nem megalapozatlanul újszerű  kontextusba állítás fokozottan segíthet hozzá az értelmezés korszerű távlatainak megnyitásához. A foglalkozás mindehhez igyekszik kihasználni az óratípus (speciális kollégium) adta lehetőségeket, a tantárgyi keretek kötetlenebb meghatározását. Az előadás a szemináriumi gyakorlat néhány elemével bővül: egy-egy órán két-három szöveg, többnyire kisepikai alkotás kerül megtárgyalásra, a fentebbi szempontok valamelyikéhez csatoltan. A művek alább javasolt listája bővíthető, illetve a kollégium résztvevőinek egyéni érdeklődése szerint az óramegbeszélésen módosítható. Mindezzel összhangzik a tárgy abszolválásához támasztott követelmény. A jegy megszerzéséhez – a részvétel szokásos elvárása mellett – egy, a hallgató által választott (vagy a közreműködésével meghatározott) téma referálására van szükség. 

Olvasmányok: 

Nyelv, képzelőerő, látás, kép, látomás.

Arany: Ágnes asszony

Petelei István: Őszi éjszaka

Borges: A Zahir. 

A nyelv és az információ közegei.

 E. A. Poe: Történet a rongyos hegyekből

Szini Gyula: Bábszínház

Kosztolányi: Esti Kornél, 9., fejezet (a „bolgár kalauz”).  

A szubjektum mint fikció és megbomlott identitás.

Cholnoky László: Leándervirág

Kosztolányi Dezső: Lidérc

Borges: A bokharai Abenhakán, aki a saját labirintusában halt meg. 

Üzenet, kommunikáció, hatás.

E. A. Poe: A találka

Lovik Károly: A halál kutyája. 

Írás és olvasás, jel és médium.

Asbóth: Álmok álmodója

Borges: A teológusok. 

Szerepkörök és társadalmi nemek.

Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya

Arany: Tetemre hívás

Petelei István: Az alku. 

Emlékezés, szubjektum, nyelv, közeg.

Cholnoky Viktor: Egy orvos naplójából

Krúdy Gyula: Szindbád útja a halálnál és egyéb Szindbád-novellák

Borges: Funes, az emlékező.

Napló és levél, üzenet és fikcionálás.

E. T. A. Hoffmann: A delejező

Cholnoky László: Epeira diadema. 

Multikulturalitás és történelem.

Mikszáth: A beszélő köntös

Cholnoky Viktor: Olivér lovag

Borges: Márk evangéliuma

Multikulturalitás és popularitás. Jókai: A cigánybáró, Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása, Szini Gyula: Sárga batár.  

Ajánlott szakirodalom:  Bacsó Béla szerk.: Kép, fenomén, valóság, Bp., 1997.Bényei Tamás: Rejtélyes rend (A krimi, a metafizika és a posztmodern), Bp., 2000. Bodnár György: A „mese” lélekvándorlása, Bp., 1988.Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet, Debrecen, 1995.Doorman, Martin: A romantikus rend, Bp., 2006.Fogarasi György – Müllner András: Rátévedések, Szeged, 1998.Hansági Ágnes: Az Ixión-szindróma (Identitás és kánon a romantikában és a modernségben), Bp., 2006.Hites Sándor: A múltnak kútja, Bp., 2004.Kittler, Friedrich: Optikai médiumok, Bp., 2005.Kulcsár Szabó Ernő – Szirák Péter szerk.: Történelem, kultúra, medialitás, Bp., 2003.Kulcsár Szabó Ernő: Szöveg, medialitás, filológia, Bp., 2004.Pfeiffer, K. Ludwig: A mediális és az imaginárius, Bp., 2005.Thomka Beáta: A pillanat formái,  Újvidék, 1986.       

Az előadás a 19. századi magyar irodalom klasszikus epikusainak műveit értelmezi, különös tekintettel a napjaink horizontján korszerű olvasásmódokra, az ezredfordulóra kialakult interpretációs lehetőségekre. Ennek megfelelően törekszik új fényben láttatni a fentebbi szerzők néhány közismert művét, vagy felhívni a figyelmet eddig kevésbé értékelt, ám meglepetésszerűen aktuálisnak  mutatkozó alkotásaikra. Csatlakozva ahhoz az immár több évtizedes nemzetközi tendenciához, mely az „újrafelfedezett” romantika és a későromantika irodalmában a (poszt)modernitás szempontjából is egyre fontosabb, rendkívül érdekes, máig meghatározó nyelvi-poétikai kezdeményezéseket észlel. A tárgy abszolválására kollokvium keretében kerül sor, az előadásokon kifejtett koncepció ismerete nem feltétele a sikeres vizsgának. Az alább felsorolt szépirodalmi művek ismerete viszont elvárható. A rövid – nem kötelező – szakirodalmi lista az újabb kutatások irányaira hívja fel a figyelmet.A kollokvium az e vizsgatípusnál szokásos szakmai beszélgetés keretei között zajlik, előzetesen adott tételek nincsenek. Az értékelés a felsorolt alkotások ismeretén, a korszakra jellemző prózapoétikai vonásokat szem előtt tartó elemzésén, s az eddigi – köztük az elméleti jellegű – tanulmányok során kialakított interpretációs készség alkalmazásának színvonalán alapul. A vizsgázók mindennek megfelelően lehetőséget kapnak az egyéni érdeklődésüknek megfelelő szempontok felvetésére és kifejtésére. Sőt, a saját kérdéseket és válaszokat megfogalmazó, kezdeményező szakmai aktivitás a kollokvium elvárásai közé tartozik.                                                           

Olvasmányjegyzék 

Jókai Mór: Egy magyar nábob; Szegény gazdagok; A kőszívű ember fiai; Az arany ember; Asszonyt kísér – Istent kísért vagy Az élet komédiásai.

Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán; A rajongók; Özvegy és leánya vagy Zord idő.

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma; A gavallérok vagy Új Zrínyiász; Szent Péter esernyője; A Noszty-fiú esete Tóth Marival; A fekete város.

Ajánlás az újabb szakirodalomból 

A romantika tétjei (Helikon 2000/1-2, tanulmányok és bibliográfia).

Hajdú Péter: Csak egyet, de kétszer (A Mikszáth-próza kérdései), Bp., 2005.

Hansági Ágnes, Hermann Zoltán szerk.: Újragondolni a romantikát, Bp., 2003.

Hansági Ágnes, Hermann Zoltán szerk.: „Mester Jókai”, 2005.Hites Sándor: A múltnak kútja, Bp., 2004.

Fried István: Öreg Jókai nem vén Jókai, Bp., 2003.

Imre László: Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, 1996.Palócföld 1997/2 [Mikszáth-emlékszám].Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond, Bp., 1989.

Szegedy-Maszák Mihály, Veres András szerk.: A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, Bp., 2007.

(Klasszikus magyar irodalom, romantika, szeminárium) 

A nemzeti játékszín megteremtése a magyar reformkor egyik központi kérdése, célkitűzése, majd eredménye: ezért a szeminárium a reformkor drámairodalmát és színházát követi. A színjátéktípusok, műfajok honosítása, a kritika megjelenése, a Shakespeare-kultusz és a fordítások, majd az eredetiből való fordítások is jelzik a magyar dráma nagykorúsodását.

A szemináriumi szerzők: Bolyai Farkas, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Nagy Ignác, Szigligeti Ede, Petőfi Sándor, Czakó Zsigmond, Obernyik Károly, Teleki László; a tematikát közösen választjuk ki a meglehetősen széles kínálatból. 

A gyakorlati jegy feltételei:Max. 3 hiányzás.A szemináriumi kötelező irodalom ismerete.Önálló, szakszerű szemináriumi dolgozat (12-es betűméret, 1 ½-es sortáv, 6-8 oldal) beadása, a megadott határidőre.

A szeminárium helye: F épület I. em. 15-3.

Eisemann György: XIX. századi magyar irodalom szeminárium

A szeminárium tematikája a 19. század második felében, illetve a 19-20. század fordulóján bontakozó későromantikus-koramodern magyar irodalom néhány – kanonikus rangját tekintve – kiemelkedő művét, illetve jelentősebb szerzői nevekhez köthető, jellegzetes műfaját veszi sorra. Az alább javasolt lista alapján kerül majd megbeszélésre a félév pontos munkaterve, mely a foglalkozások konkrét szakmai célkitűzéseit meghatározza. Néhány lehetséges javaslat az interpretációkhoz: a későromantikus líra énje és nyelvezetének modernizálódása; a tragikum romantikus formáinak módosulása; a történelmi elbeszélés poétikai sajátosságai; multikulturalitás és történelem; eltérő tradíciók nyelve és dialógusa; az átöröklött műfajok dekonstrukciója (a fejlődésregénytől a kisepikai formákig), tipikus narratológiai eljárások, a felbomló szubjektivitás modern elbeszélése.    

A gyakorlati jegy megszerzéséhez a foglalkozásokra történő rendszeres felkészülés – az adott órára elolvasandó szövegek ismerete – mellett egy rövid vitaindító (referátum) megtartása és a félév végéig benyújtandó szemináriumi dolgozat elkészítése szükséges. Az értékelést befolyásolja a hallgató felkészülése, szakmai aktivitása.

A szemináriumi témák tehát a következő alkotásokból és szövegegyüttesekből választhatók illetve alakíthatók ki. (Igény esetén más, a korszakhoz tartozó fontos művek megtárgyalására is mód nyílhat.)

            Arany János lírája

Arany János epikája

Vajda János lírája

Madách Imre: Az ember tragédiája

Kemény Zsigmond: A rajongók, vagy a szerző egy másik regénye

Jókai Mór: Az arany ember, vagy a szerző egy másik regénye

Mikszáth Kálmán: A fekete város, vagy a szerző egy másik regénye

Asbóth János: Álmok álmodója

Kispróza, novellaciklus: Gozsdu Elek, Petelei István, Tömörkény István, Thury Zoltán, Bródy Sándor, Lovik Károly, Cholnoky Viktor, Cholnoky László, Szini Gyula

Néhány ajánlott tétel, többnyire az újabb szakirodalomból:  

Németh  G.  Béla: Létharc és nemzetiség, Bp., 1976.

Thomka Beáta: A pillanat formái,  Újvidék, 1986.

Szörényi László: „Multaddal valamit kezdeni”, Bp., 1989.

Csűrös Miklós: „Lesz idő, hogy visszatérhet”, Bp., 1994.

S. Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig, Debrecen, 1994.

 Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet, Debrecen, 1995.

 Imre László: Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, 1996.

Kulcsár Szabó Ernő: Beszédmód és horizont, Bp., 1996.

Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok, Debrecen, 1998.

Hansági Ágnes: Az Ixión-szindróma (Identitás és kánon a romantikában és a modernségben), Bp., 2006.

Hites Sándor: A múltnak kútja, Bp., 2004.

Szegedy-Maszák Mihály, Veres András szerk.: A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, Bp., 2007.  

hétfő, 12-13:30, A/211  

M = általánosan olvasandó szakirodalom E = kieselőadásra választható szakirodalom  

1. Kölcsey lírája: vershelyzetek. Himnusz, Zrínyi-versekM: Szegedy-Maszák Mihály: Fejlődési szakaszok Kölcsey világszemléletében és költészetfelfogásában = Uő: Világkép és stílus, Bp., 1980.E: Szauder József: Kölcsey Ferenc: Himnusz = Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig, szerk.: Mezei M., Kulin F., Bp., 1975. 214-232. E: Bazsó Júlia: Kölcsey Ferenc: Zrinyi második éneke = Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig, szerk.: Mezei M., Kulin F., Bp., 1975. 246-261.

 2. Hagyomány és költészet: Kölcsey Mohács (Fiktív szónoklatok - Nemzeti hagyományok)M:  Kulin Ferenc: Kölcsey nemzetfogalmai. In: U.ő: Közelítések a reformkorhoz. Bp., 1986, 57-139.o.E: S. Varga Pál: A hagymomány elvének érvényre jutása Kölcsey gondolkodásában, ItK, 2003/4-5, 399-441.E: Onder Csaba: Retorika és irónia. Az Előbeszéd Kölcsey kritikai beszédmódjában, Alföld, 1999. 1. 41-61.E: A hagyományozódó olvasatlanság. A Parainesis avagy az oráció nemes popularitása = Nymholeptusok, szerk.: Szűcs Zoltán Gábor, Vaderna Gábor, Bp., 2004. 13-32.

 3. Kölcsey elbeszélései (Vadászlak, Kárpáti kincstár)M: Szilágyi Márton: Kölcsey novelláinak datálása és szöveghagyománya. ItK, 1992, 440-451.oE: Németh G. Béla: A romantikus mesternovelláról, ItK, 2000E: Zákány Tóth Péter: Az ideális olvasó megkonstruálása. A Kölcsey-olvasás önéletrajzisága mint önmegerősítő diskurzus = Nymholeptusok, szerk.: Szűcs Zoltán Gábor, Vaderna Gábor, Bp., 2004. 33-65. 

4. Vörösmarty: az eposz változatai (Tündérvölgy, A Délsziget, A Rom)M:  Martinkó András: A „földi menny” eszméje Vörösmarty életművében. = Uő.: Teremtő idők. Bp., 1977, 172-221.
E: Zentai Mária: Az egyetlen eposz = Mesterek, tanítványok, szerk.: Szajbély Mihály, Bp., 1999. 380-402E: Szörényi László: „…s hű a’ haladékony időhöz” (Kompozíció és történetszemlélet a Zalán futásában) = Uő.: „Múltaddal valamit kezdeni”, Bp., 1989.E: Z. Kovács Zoltán: Rom, romantika... = Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József, Pécs, 2001.E: Boross Balázs: A hiány teljessége. "Töredékesség" és narrativitás Vörösmarty A Délsziget-ében = Nymholeptusok, szerk.: Szűcs Zoltán Gábor, Vaderna Gábor, Bp., 2004. 277-293.

 5. Vörösmarty: a drámaíró (Vérnász)M: Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály, Bp., 1957. 232-278.E: Horváth János: Vörösmarty drámái, Bp., 1969. (It. füz. 63.) 

6. Vörösmarty: ballada és elbeszélő költészet (Toldi, Szép Ilonka)E: Margócsy István: A király mulat, 2000, 16. évf., 2004. 9. sz. 56-72.E: Bécsy Ágnes: A hervadhatatlan Szép Ilonka, Árgus, 2000. 5. sz. 44-49.E: Szilágyi Márton, Szövegek párbeszéde a Vörösmarty-életműben, Élet és Irodalom, 2000. december 22. 42. l.E: Szajbély Mihály: Vörösmarty Mihály Toldi-történtei. Műhelytanulmány. ItK, 1999. 3-4. sz.

 7. Vörösmarty: verselemzések (Az emberek)M: Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály, Bp., 1957.E: Zentai Mária: Vörösmarty Mihály: Az emberek, ItK, 1986, 97-106.E: Csetri Lajos: Az emberek, Tiszatáj, 1975, 12. sz.E: Orosz László: Vörösmarty Mihály: Az emberek = Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig, szerk.: Mezei M., Kulin F., Bp., 1975. 319-336. 

8. Petőfi-szerepek: népdalokM: Margócsy István: Petőfi Sándor. Kísérlet. Bp. 1999. (Korona Kiadó, Klasszikusaink)E: Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, Bp., 1978 (1927). IV. fejezet: Petőfi felé 217-342 E: Korompay H. János: A "jellemzetes" irodalom jegyében. Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkozása, Bp., 1998. 427-470.E: Bata Imre: A népdal titka = Petőfi állomásai. Versek és elemzések, szerk.: Pándi Pál, Bp., 1976. 21-40. 

9. Petőfi-szerepek: a FelhőkM: Margócsy István: Petőfi Sándor. Kísérlet. Bp. 1999. (Korona Kiadó, Klasszikusaink)E: Pándi Pál: Jegyzetek Petőfi "Felhők" ciklusáról = Petőfi állomásai. Versek és elemzések, szerk.: Pándi Pál, Bp., 163-227.E: Balogh Ernő: A világgyűlölettől a forradalmiságig = Uő: Tündérálmok, Bp., 118-139. 

10. Petőfi-szerepek: Az apostolM: Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor: Az apostol (Műelemzések), 1998.E: Zentai Mária: Fény és árny szimbolikája Az apostolban, ItK, 1977. 1.sz., 72-89.E: Hász-Fehér Katalin: Az apostol körül, Tiszatáj, 1998. 3.sz., MellékletE: Balogh Ernő: Szilveszter antinómiái és Petőfi, az "ember" és a "polgár" = Tündérálmok, Bp., 159-184., 205-231. 

11. Petőfi-szerepek: 1848 őszi elégiák (Itt benn vagyok a férfikor nyarában)M: Németh G. Béla: Az ódához emelt dal = Uő.: Létharc és nemzetiség, 1976. 469-485.E: Kulin Ferenc: Petőfi Sándor: A hegyek közt = Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig, szerk.: Mezei M., Kulin F., Bp., 1975. 495-512.E: Bécsy Ágnes: Petőfi: Elpusztuló kert ott a vár alatt, Irodalomtörténet, 1984. 3. sz.    

hétfő, 10-11:30, A/429  

M = általánosan olvasandó szakirodalom E = kieselőadásra választható szakirodalom 

1. Bessenyei: A filozófusM: a kritikai kiadás jegyzetei + Galant levelekM: Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994. 75-91.E: Nagy Imre: Ágistól Bánkig, Pécs, 2001. 44-87. 

 2. Gvadányi: Egy falusi nótáriusnak budai utazásaM: Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994. 308-319.E: Arany János: Gvadányi József. In: uő: Összes művei. XI., Bp., 1968. 484-495.E: Gragger Róbert: Irodalomtörténeti forrástanulmányok, ItK, 1913. 391-404.E: Tarnai Andor: Extra Hungariam non est vita… Bp., 1968.

 3. Csokonai: Tempefői és a CulturaM: Szauder József: Tempefői szatírikus körképe a játékos magyar világról = U.ő.: Az éj és a csillagok, 1980. 224-240. vagy Az Estve és az Álom, Bp. 1971. 199-219. E: Pukánszkyné Kádár Jolán: A drámaíró Csokonai, Bp., 1956.E: Bécsy Tamás: A drámaelmélet és a dramaturgia Csokonai műveiben, Bp., 1980.

 4. Csokonai: Karnyóné és DorottyaM: Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály (Nagy Magyar Írók), Bp., 1975. 136-192.E: Csokonai: [Értekezés az epopeáról] és Előbeszéd [a Dorottyához]= CSVMÖM Tanulmányok, szerk. Borbély Szilárd,Debreczeni Attila, Orosz Beáta, Bp., 2002. 41-59 (158-192), 70-81 (221-236) E: Vargha Balázs: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak, Irodalomtörténet, 1953. 404-424.E: Baróti Dezső: Csokonai Dorottyája, = U.ő: Írók, érzelmek, stílusok, Bp., 1971. 204-240.

 5. Fazekas: Lúdas MatyiM: [Két levél Csokonai Dorottyájáról] = Fazekas Mihály művei, szerk. Julow Viktor,  Bp., 1982. 190-204.E: Julow Viktor: Fazekas Mihály, 1982., 228-256 (eredete) és 257-309 (elemzése, méltatása)E: Szilágyi Márton: Kegyelem és erőszak. Fazekas Mihály Lúdas Matyija, Alföld, 2002. július 

6. Kármán: Fanni hagyományai; (Kazinczy: Bácsmegyey összveszedett levelei)M: Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994. 197-218.E: Szilágyi Márton: Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Debrecen, 1998. (Hatás és hagyomány: a Fanni' hagyományai 369-403.)E: Devescovi Balázs: A mítosz és Fanni, 2001.E: Margócsy István: Szigvárt apológiája. ItK 1998. 5-6.

 7. Kazinczy: Fogságom naplója (Kisfaludy Sándor: Napló és Francia fogságom)M: Szauder József: Bevezetés = Kazinczy Ferenc Válogatott művei (Magyar Klasszikusok) I. köt., szerk. Szauder Józsefné Bp. 1960. VII-CXXVII.E: Mezei Márta: "Magamat ragyogtatom" ItK, 2000. 3-4.E: E: Horváth János: Kisfaludy Sándor. Bp., 1936 

8. Himfy és LillaM: Debreczeni Attila bevezető tanulmánya és a jegyzetek = Csokonai Vitéz Mihály: Lilla (Matúra Klasszikusok), Bp., 1996.M: Kölcsey Csokonai- és Dayka-recenziója= Kölcsey Ferenc Minden Munkái. Irodalmi kritikák és esztétikai írások I., szerk. Gyapay László, Bp., 2003.  E: Onder Csaba: A kétéltű képletei = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007. 11-28.E: Hermann Zoltán: "A kietlen magánosság Elíziom lelkemnek...": az életrajzi kontextus mint poétai román = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007. 29-39. 

9. A Lepe és a Pillangó: Csokonai és Kazinczy köreM: Szöveggyűjtemény a felvilágosodás korának irodalmából II. kötet, szerk Bp. 1982. 180-183.E:Julow Viktor: Csokonai stílusszintéziséhez = U.ő.: Árkádia körül,Bp., 1975. 142-180.E: Borbély Szilárd: Ahogy Kölcsey olvassa Csokonait = Folytonosság vagy fordulat, szerk.: Debreczeni Attila, Debrecen 1996. 344- 352.E: Kazinczy levelezése Csokonaival és Csokonairól = Csokonai emlékek (összeáll, jegyz: Vargha Balázs), Bp. 1960. 465-540 

10. Fazekas lírája: hagyomány és modernségM: Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994. 371-388.E: Debreczeni Attila: A "kötött ihletek" költője. Fazekas Mihály: CS. ET F., Tiszatáj, 1998. 12. sz. Diákmelléklet 

11. Berzsenyi és a poézis "messzehatásai"M: Kölcsey Berzsenyi-recenziója= Kölcsey Ferenc Minden Munkái. Irodalmi kritikák és esztétikai írások I., szerk. Gyapay László, Bp., 2003.E: Csetri Lajos: Nem sokaság, hanem lélek, Bp., 1986. 289-393. (Berzsenyi Irodalomszemlélete)E: Bécsy Ágnes: A szövegtől a szerzőig - költészet és kritika = A magyar irodalom történetei II., szerk: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp. 2007.

 A szeminárium az 1750/60-1810-es évek közti korszak magyar irodalmából válogat. Fő hangsúlyai: a későbarokk és továbbélése, a versújítás, a kánonképzés, a klasszicizmus változatai. Mindezt szélesebb kontextusban: a nyilvánosság és az ebből következő hatás vagy hatástalanság összefüggésében is vizsgálja. 

1. A magyar felvilágosodás kezdeteit keresve, a későbarokk populáris műfajaira (és annak sajátosságaira) elsősorban színháztörténeti példával szolgál (ez a magyar színháztörténet iskolai és hivatásos színjátszás közti korszaka).

2. A Bessenyei-drámák tárgyalásának fő szempontja az európai klasszicizmus honosítása, de ezek a színháznélküli drámaprogramra (Ágis tragédiája), és a stílus- és líratörténeti fordulatra (A filozófus) is példák.

3. A választott művek a kánonképzés állomásait (is) reprezentálják.

4. Hangsúlyozottan van jelen a korszak két legfontosabb életműve: Csokonaié (több művel ill. műfajjal; továbbá recepciója/recepciói a többféle nyilvánosságban) és Berzsenyié (a neoklasszika értelmezőjeként is).

5. A harmadik nagy életmű (a korszakunkban ismeretlen!) Katona Józsefé; a Jeruzsálem pusztulásának megismerése után a Bánk bán újraolvasása (különös tekintettel az időben elcsúszott recepcióra) zárja a félévet. 

A gyakorlati jegy feltételei: Max. 3 hiányzás.A szemináriumi kötelező irodalom ismerete.Önálló, szakszerű szemináriumi dolgozat (12-es betűméret, 1 ½-es sortáv, 6-8 oldal) beadása, a megadott határidőre.   

A szeminárium ideje:A szeminárium helye: F épület I. em. 15-3. 

Vitekné Balogh Proska: Irodalmi proszeminárium

1 Alapfogalmak tisztázása (szeminárium formája, követelményei).

F: Megadott 16 szövegből 1 kiválasztása, következő hétre 4-5 oldalnyi műelemző írás a meglévő ismeretek alapján.

SZÖVEGEK FELLELÉSE

2. Adatbázisok, bibliográfiák, lexikonok. Bibliográfia formai követelményei. Idegen nyelvű szakirodalom.

F: Bemutatandó folyóirat vagy könyvtár kiválasztása a 3. és 4. alkalomra.

3. Folyóiratok bemutatása.

4. Könyvtárak bemutatása, könyvtárhasználati alapelvek.

F: Bibliográfia leadása a választott szöveg kapcsán az 5. alkalomra.

SZÖVEGEK ÉRTELMEZÉSE

5. A kézirattól a kritikai kiadásokig. Szövegváltozatok és szövegkiadások típusai és használata.

            F: A megadott szöveg kiadásainak, szövegváltozatainak feltárása és bemutatása írásban, a 6. alkalomra. 1 kijelölt szakirodalmi szöveg áttanulmányozása.

F: A megadott témából szóbeli referátum készítése, írott vázlattal a 7. alkalomra.

7. Szakirodalmi referátum

            F: Megadott szöveget értelmező írások áttanulmányozása a 8. alkalomra.

SZÖVEGEK ALKOTÁSA

            F: Az ItK jegyzetelési gyakorlatának áttanulmányozása a 9. alkalomra.

9. A jegyzetelés technikai és tartalmi kérdései.

F:  A megadott témából minta-szemináriumi dolgozat beadása a 11. alkalomra.

12. Félévi teljesítmény értékelése személyre szabottan, minősítés indoklása, beírása.

A félévi teljesítmény értékelése az F betűvel jelölt feladatokon alapul. Azaz részint a beadott írásos feladatok és szóbeli referátumok értékelése révén történik, részint pedig a nem írásban végrehajtandó feladatokat számonkérő, rövid írásbeli dolgozatok (6., 8. és 9. alkalom) értékelése alapján. Az ebből adódó számtani eredményt természetesen az órai aktivitás is árnyalja.